elhangzott: 2021. 02. 24.
” János úgy látta Őt, amilyen valójában, 17. vers: „lába elé estem, mint egy holt, ő pedig rám tette jobb kezét, és így szólt: Ne félj, én vagyok az első és az utolsó”. Testvérek, az Úr kijelentése alázatra indít. Ha csak észbeli ismeretek vannak, azok büszkévé, elbizakodottá tesznek. Láttatok olyanokat, akik telve vannak önmagukkal, mert valamit felfedeztek? Miért? Azért, mert ők nem láttak. „Mikor pedig láttam Őt! Mikor pedig láttam Őt, leestem a lábaihoz, mint egy holt.” Ez történt Jánossal, miután meglátta az Urat. Nincs nagyobb kijelentés, mint hogy meglássuk az Urat. Minden megoldódik, ha meglátjuk Őt.
Az embereknek mindenféle okuk volt tehát, hogy elutasítsák az Urat, amikor Ő a földre jött. El tudjuk azt képzelni, hogy Ő Isten volt? „Nagy a kegyességnek ez a titka: Isten megjelent testben.” Isten megjelent. Amikor a Bibliát olvassuk, ez legyen a gondolatainkban: „Uram, munkálkodj Te, hogy a logosz rhémává legyen, hogy az írott Ige élővé legyen!” És mikor az írott Ige élővé lesz a számunkra, ez lesz a megoldás minden problémára…”